<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>ribizli</provider_name><provider_url>https://mran.cafeblog.hu</provider_url><author_name>mran</author_name><author_url>https://mran.cafeblog.hu/author/mran/</author_url><title></title><html>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt;Johann Wolfgang von Goethe: Vándor éji dala&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; Csupa béke minden&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; orom.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; Sóhajnyi szinte&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; a lombokon &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; a szél s megáll.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; A madár némán üli fészkét.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; Várj, a te békéd&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; Sincs messze már.   &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt; (Szabó Lőrinc fordítása)&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt;még  picit rágod a gittet forgatod a szádban mintegy megszokásból&nbsp; de nem  csípi már a nyelved csak cseppet keserű még de elmúlik majd ez is  pontosan ahogy minden jelentéktelenné múlik az idővel pedig azthitted  ezmost de tévedtél és te is hagytad nincsmiért; fogadd el nem marad  belőle más csak némi szomorkás nosztalgia és extra cigaretták kátránya  tüdődön mi alulhangolt éjszakákon néha visszatarthatatlan a mélyből  felköhög.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Arial; font-size: 13px;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>